Szegedi Dóm (Fogadalmi Templom) - Szeged

Szegedi Dóm bemutatása

A szegedi székesegyház a Szeged-Csanádi egyházmegye főtemploma, Magyarország egyik legnagyobb bazilikája. A katedrális a szegedi városkép igen jellegzetes eleme, XX. századi egyházi építészetünk egyik legmonumentálisabb alkotása, hazánk egyik legnagyobb temploma, amelynek méltó építészeti kerete lett a Rerrich Béla által tervezett Dóm tér az egyetemi épületekkel és a püspöki palotával.

1879 tavaszán a nagy árvíz a földdel tette egyenlővé Szeged városát: a házak 95%-a elpusztult. A következő év őszén a város elöljárói a polgárság nevében ünnepélyes fogadalmat tettek: hatalmas templomot emelnek Szűz Mária tiszteletére, ha a város újra felépül. A fogadalom teljesítésére azonban több mint három évtizedet kellett várni.

Az eredeti terveket Schulek Frigyes készítette, forráshiány miatt azonban az igen ambiciózus terveket egyszerűsíteni kellett, így a Dóm építését a Foerk Ernő-féle tervek alapján kezdték el 1913-ban.

A Dóm helyén korábban a Szent Demeter templom állt. A régi templomot 1913-ban kezdték el bontani, ekkor bukkantak rá véletlenül - a torony egyik falába befalazva - egy gótikus toronyra. A Dömötör torony -ról időközben kiderült, hogy alapfalai a 12-13. századból származnak, tehát ez a torony Szeged városának legrégebbi műemléke; ma is látható a város felőli torony előtt a Dóm téren.

1914. június 21-én történt meg az ünnepélyes alapkőletétel, melybe pergamenre írva helyezték el a templom alapokmányát.

Az építkezés azonban nem sokkal ezután a világháború miatt néhány évre leállt. A tornyok alsó harmadánál látható márványsáv ezt örökíti meg a Szózat szavaival: „Az nem lehet, hogy annyi szív | hiába onta vért 1914-18”.

A háborút követően csak 1923-ban folytatódhattak tovább az építési munkálatok. Az ünnepélyes templomszentelésre 1930. október 24-én került sor, a Csanádi Egyházmegye alapításának 900. évfordulóján.